A szélgép önmagában nem termel hőt — csak keveri a levegőt. Fagyos, szélcsendes éjszakán a talaj közelében összegyűlik a hideg levegő, fölötte pedig egy melegebb réteg ül; a szélgép ezt a két réteget forgatja össze. A Vormair hőgenerátor ehhez ad valódi plusz hőt: a szélgép elé állítva a gép a már felmelegített levegőt kapja, és azt teríti szét a kertben.
Hogy ez a plusz hő számokban is látsszon, egy nyári éjszakán műszeres mérést végeztünk. A hőgenerátort a szélgép mellé helyeztük el, és négy adatgyűjtő hőmérőt szereltünk a légcsavar mögé — függőlegesen elosztva.
A mérés
Mit mutatott a hőmérő?
A grafikon két szakaszra bomlik. Először a hőgenerátort gyújtottuk be, a szélgépet csak kicsivel később indítottuk el. A bal oldali, halvány szakasz ezt a bemelegítési fázist mutatja, így ez a rész még nem mutat releváns adatot.
A lényeg ott kezdődik, ahol a szélgép beindul, és a görbe ritmikus lüktetésbe vált. Ebben a mérvadó szakaszban a beszívott levegő hőmérséklete minden fordulatnál felugrott: a csúcsokon a légcsavar alsó fele 28–30 °C-ot kapott, miközben a környező levegő ~21 °C körül volt — vagyis +6–10 °C a plusz, amit a gép fordulatról fordulatra a szélgépbe juttatott. A mérés végén, ahogy a tesztet lezártuk, a görbe szépen visszaáll a környezeti szintre.
A lüktetés oka
Miért tér vissza a hőcsúcs időnként?
A szabályos, visszatérő hőcsúcsoknak egyszerű oka van: a szélgép nem áll egy helyben, hanem körbefordul, egy teljes kör nagyjából 5–6 perc. Minden fordulatban egyszer pontosan a hőgenerátor felé néz — ilyenkor közvetlenül a felmelegített levegőt szívja be, és a hőmérséklet felugrik. Amikor épp elfordul a géptől, a környező, hűvösebb levegőt kapja, és az érték visszaesik. A mérésből számolt ciklusidő ~5,5 perc, ami pontosan egybevág a szélgép körfordulási idejével — a műszer tehát a gép saját ritmusát rajzolta ki. Egy kertben a körben forgó gép így a meleget a teljes területen teríti szét.
Érdemes tudni, hogy ezek az értékek azt mutatják, mennyivel melegebb az a levegő, amit a gép a kazán felől szív magába. Amikor a szélgép a másik irányba, a kazán fölötti meleg levegőbe fúj, az még eredményesebben teríti szét a hőt a gyümölcsösben.
Hogyan értelmezzük?
Mit mond ez — és mit nem?
- A hőgenerátor érdemi hőt visz a levegőbe: működés közben, minden fordulatnál a környezeti levegőnél +6–10 °C-kal melegebb levegőt kapott a szélgép. Ez a plusz hő az, amitől a fagyvédelem sokkal erősebb, mintha csak a meglévő levegőt keverné a szélgép.
- Ez nyári mérés volt, nem fagyos éjszaka: a cél most az volt, hogy tisztán lássuk, mennyi hőt ad a gép a levegőnek. Egy valódi fagyos éjszakán a pontos értékek változhatnak, de a hőmérsékletemelkedés mértéke, így a Vormair hatékonysága a fenti számokból is jól látható.
- Ez egy kicsi, mobil szélgép volt: a méréseket ezzel a géppel végeztük — egy nagyobb, telepített géppel a megtermelt hő várhatóan még hatékonyabban hasznosul.
- A kezdeti nagy csúcs félrevezető lenne: az a szélgép állásakor keletkezett, amikor a gép még nem csinált szelet. Szándékosan a mérvadó, működés közbeni szakasz számait emeltük ki — így az adat a valós üzemet tükrözi.
- Kezelő nélkül, automatán működött: a hőgenerátor a mérés alatt magától tartotta az égést — nem kell mellette éjszaka aktívan dolgozni, napközben üzemkészre állítható.