Tudástár · Méretezés

Mennyi hő kell egy fagyos éjszakán?

A fagyvédelem méretezésének alapszabálya: mekkora energiapótlásra van szükség egy fagyos éjszakán — és mi következik ebből a gyakorlatban.

A Vormair hőgenerátor lángoló kéménye éjszakai üzemben egy ültetvényben, mellette a szélgép oszlopa
A hőgenerátor és a szélgép együtt, üzem közben: a fagyvédelem a gyakorlatban nem egyetlen eszköz, hanem több módszer kombinációja.

2026 tavaszán jelent meg az Agrárszektor oldalán Dr. Apáti Ferencnek, a FruitVeB elnökének összefoglalója a tavaszi fagyok elleni védekezés alapszabályairól. A cikk konkrét számot mond ki arról, mekkora energiapótlásra van szükség egy fagyos éjszakán. Ebben a cikkben ezt a számot vesszük alapul és számoljuk végig, miből áll össze egy jó fagyvédelmi rendszer.

A mérce

5 000–10 000 MJ hektáronként, óránként

A cikk szerint egy derült, szélcsendes, kisugárzásos fagyos éjszakán az ültetvény 70–105 W/m² hőt veszít - csak a talaj kisugárzása miatt. Ez hektáronként és óránként 2 520–3 780 MJ. A konvektív és egyéb veszteségekkel is számolva a sikeres védekezéshez azonban ennél többre van szükség: a védekezési technológiának 5 000–10 000 MJ/ha/óra kimenő energiát kell előállítania, ez alatt „a hatékonyság rohamosan csökken”.

Ezt érdemes átváltani a gépek nyelvére. Egy megajoule óránként 0,278 kW folyamatos teljesítménynek felel meg, így az 5 000–10 000 MJ/ha/óra gyakorlatilag 1 400–2 800 kW hőteljesítményt jelent hektáronként — egy egész éjszakán keresztül.

1 400–2 800 kW
Ennyi hőteljesítményt kell a fagyvédelmi technológiának hektáronként folyamatosan előállítania — ez alatt a hatékonyság rohamosan csökken.

Ezt a számot mi is mércének tekintjük. Minden alábbi számítás erre épül.

Ellenpróba

Mi lenne, ha ezt tisztán hőtermeléssel állítanánk elő?

Számoljunk a saját gépünkkel. Egy Vormair TG-650 hőgenerátor 650 kW hőteljesítménnyel dolgozik, ami óránként 2 340 MJ. Az 5 000–10 000 MJ-hoz így hektáronként 3–4 gépre lenne szükség.

Négy gép óránként mintegy 560 kg pelletet éget el; 145 Ft/kg pelletárral ez 81 200 Ft óránként — egy 10 órás fagyos éjszakán körülbelül 812 000 Ft, hektáronként. Egy 5 hektáros ültetvényben négy fagyos éjszaka tüzelőanyag-számlája meghaladná a 16 millió forintot.

Mondjuk ki: ez zsákutca. És nem a hőforrás típusán múlik — gyertyával, gázolajjal vagy propánnal ugyanez az egyenleg még rosszabbul jön ki (a tüzelőanyagok összehasonlítását itt közöltük). A kertet „egyszerűen telefűteni” senkinek nem éri meg — a mi gépeinkkel sem.

Működési tartomány

Egyik módszer sem véd minden éjszakán

A forráscikk másik fontos tanulsága, hogy minden védekezési módszernek megvan a maga működési tartománya. Gyenge inverzió esetén a légkeverésre alapozó módszerek „érdemi eredményt nem hoznak”. 2–3 m/s fölötti szélben a hőtermelésre alapozó módszerek hatékonysága is romlik.

Nincs tehát olyan önálló eszköz, amely minden fagyos helyzetet egyedül lefedne. A fagyvédelem a gyakorlatban több módszer kombinációja: agrotechnika, légkeverés és hőtermelés együtt.

Állóképesség

A fagyvédelmet energiával kell győzni

A tavaszi fagy ritkán egyetlen éjszaka ügye. A fagyok 3–5 egymást követő éjszakán át tarthatnak, éjszakánként 10–12 fagypont alatti órával, és a következő hidegbetöréssel az egész kezdődhet elölről. A fagyvédelem ezért nem egyetlen rohamra épül, hanem állóképességre: a gazdának győznie kell a védekezést, tüzelőanyaggal, pénzzel és emberi erővel egyaránt.

A korábbi fagyok több ültetvényben pontosan ezt mutatták meg: a termés sorsa nem az első fagyos éjszakán dőlt el, hanem a sokadikon, amikor elfogyott a tüzelőanyag, a keret vagy egyszerűen az erő, és a védekezés abbamaradt. A papíron legerősebb technológia sem ér semmit, ha a harmadik éjszakára kifullad.

Ezért nem feltétlenül csak az a kérdés, hogy egyetlen éjszakát mekkora hőteljesítménnyel lehet végigfűteni, hanem az, hogy melyik az a fagyvédelmi technológia, amit egy teljes fagyszezonon át, éjszakáról éjszakára fenn lehet tartani. Ebben a felállásban az olcsón üzemeltethető szélgép a mindennapos alap, a hőtermelés pedig az a tartalék, amelyet a legkritikusabb éjszakákon vetünk be úgy, hogy a használata ne legyen kérdés akkor sem, amikor már az ötödik éjszakát fűtjük.

Mérés

A Vormair-rel előállított hő megjelenik a levegőben

Hogy a hőgenerátorunk hője valóban a szélgép által mozgatott levegőben landol, nem elmélet: terepi teszten mértük. A szélgép légáramában a hőgenerátor bekapcsolása után fordulatonként 6–10 °C-kal melegebb levegő érkezik a fák közé. A mérés részleteit és grafikonjait külön cikkben közöltük.

A méréssorozatot folytatjuk, a következő kérdésünk az, hogy ebből a többlethőből mennyi hasznosul tartósan lombszinten, a védett terület egészén.

Őszintén

Amit nem ígérünk

A tisztesség kedvéért mondjuk ki azt is, mit nem tud ez a rendszer. Kimagaslóan alacsony hőmérsékleten, illetve inverzió nélküli, szeles fagyhelyzetben minden ma elérhető technológia hatékonysága drasztikusan romlik. Ahogy a forráscikk is írja, 2–3 m/s fölötti szél már a hőtermelésre alapozó módszereknek sem tesz jót. Csodafegyver nincs.

Amit ígérünk: egy olyan fagyvédelmi megoldás, melyet a gyakori kisugárzási fagyhelyzetekben gazdaságosan végig lehet üzemeltetni egy teljes fagyszezonon át. A részletes üzemeltetési számokat itt találja: Mennyibe kerül egy fagyos éjszaka fűtése?

Ha a saját ültetvényére szeretné meghatározni a méretezést, keressen minket elérhetőségeinken!

Vissza a Tudástárba

Méretezzük együtt az ültetvényére

A Vormair TG-650 pellettüzelésű hőgenerátor a szélgép hőforrásaként dolgozik — automata, szabályozható, és egy teljes fagyszezonon át fenntartható üzemeltetési költséggel üzemel.